FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ÜGYEK
Tartozást felhalmozni nem szerencsés dolog, de mi a teendő, ha egyszer csak fizetési meghagyást kézbesít nekünk a postás? Dobjuk ki vagy egyszerűen csak ne vegyük át? Semmiképp, mert néhány héten belül akár a bankszámlánkat is zárolhatják! Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Ne lepődjünk meg, ha fizetési meghagyás érkezik a címünkre, amennyiben jelentős elmaradásba esünk valamilyen közüzemi számla befizetésében, vagy ha tartozunk valakinek és nem sikerül a megbeszélt időre visszafizetnünk az adósságunkat. A fizetési meghagyás egy olyan marasztalást tartalmazó határozat, ami nem azonos a fizetési felszólítással. Nagyon komolyan kell venni, mivel – ha nem reagálunk rá valamilyen módon – néhány hét múlva akár a bankszámlánkon lévő pénz egy részét vagy a munkabérünk bizonyos százalékát is letilthatja a végrehajtó. A fizetési meghagyást a hitelező – például egy bank, közüzemi szolgáltató, társasház stb. – kérelmére a közjegyző bocsátja ki az adóssal szemben. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás egy olyan határozat, amely – ha jogerőre emelkedik – ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, és ez alapján végrehajtás is kezdeményezhető.
Mindenképpen vegyük át A legfontosabb, hogy mindenképpen vegyük át a fizetési meghagyást, hogy az előírt határidőben (a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül) reagálhassunk a tartalmára. Ha ugyanis az iratot nem vesszük át, azaz a postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a küldemény közjegyzőhöz, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon beáll az úgynevezett „kézbesítési fikció” – azaz, a küldeményt a jog szerint kézbesítettnek kell tekinteni. Ebben az esetben is jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ha nem fizetünk, a hitelezőnk végrehajtást kezdeményezhet ellenünk. Ugyanez történik, ha átvesszük, de nem élünk ellentmondással vele szemben. A fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ha kicsúszunk a határidőből, vagy ha postai úton küldtük el az ellentmondást, holott – például egyéni vállalkozóként vagy cégként – elektronikus ügyintézésre vagyunk kötelezettek. Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt álltunk, rossz lakcímre küldték, vagy a posta hibájából nem kaptuk meg a küldeményt – van lehetőségünk úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha a fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül tehetünk kézbesítési kifogást a közjegyzőnél.
Ha nem értünk egyet vele, mondjunk ellent Amennyiben vitatjuk a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással élhetünk. Erre magánszemélyként több lehetőségünk is van: bármely közjegyzőnél ellentmondhatunk személyesen szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett levélben, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Ha határidőben, szabályos módon ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és innentől peres eljárásként a bíróságon folytatódik az ügy. Viszont ellentmondással csak akkor célszerű élni, ha valóban alaptalan a követelés, mert a pereskedés nem olcsó mulatság, főleg, ha a végén pervesztesek leszünk. A közjegyző felé az ellenmondást nem kell indokolni, azonban a bíróságon sor fog kerülni a bizonyítási eljárás lefolytatására, ahol már alá kell tudnunk támasztani az igazunkat.
Részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhetünk Ha elismerjük a követelés jogosságát, és csak azért nem fizettünk, mert nincs pénzünk, akkor a fizetési meghagyás kézhezvétele után kérelmezhetjük az összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő elhalasztását is. Erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – az ellentmondással egyező módokon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél – van lehetőségünk. A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem díjköteles, amelyért a követelés 1 százalékát, de minimum 5.000, maximum 15.000 forintot kell fizetnünk. Mégis célszerű élni ezzel a lehetőséggel, mert a pereskedés ennél lényegesen többe kerülhet. A kérelem határidőben történő benyújtását és az eljárási díj megfizetését követően a közjegyző helyt adhat a kérelmünknek. Ám ez esetben fizessünk meg minden részletet pontosan annak, akinek tartozunk, mert innentől bármely részlet elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik, és a hitelezőnk megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett összegre.
Egyéni vállalkozóként erre is ügyeljünk Fontos változás, hogy 2018. január 1-jétől már az egyéni vállalkozók is elektronikus ügyintézésre kötelezettek az állam, az önkormányzatok, a hatóságok, a cégek és a jogi képviselővel rendelkezők mellett. Ez azt jelenti, hogy ők kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent a fizetési meghagyással szemben, mégpedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerében (https://fmh.mokk.hu), ami nem keverendő össze az Ügyfélkapuval. Ha nem így járnak el, a közjegyzőnek hiánypótlás nélkül vissza kell utasítania az ellentmondást. Amennyiben egyéni vállalkozóként nem rendelkezünk elektronikus aláírással, és ezért nem tudunk regisztrálni a MOKK rendszerébe, akkor az ellentmondás benyújtásáért ügyvédhez kell fordulni.
Fizetési meghagyásos eljárás
Ha tartoznak Önnek, és pénzét szeretné gyorsan, pereskedés nélkül visszaszerezni, akkor kezdeményezzen közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást (fmh) adósával szemben. A fizetési meghagyásos eljárás segítségével egyszerűen hozzájuthat jogos pénzköveteléséhez, az eljárás megindításához pedig nincs szükség szerződés, ki nem fizetett számlák vagy egyéb bizonyítékok csatolására sem. A fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezheti bármelyik közjegyzőnél, akinek az adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van.
A jogi képviselővel eljáró fél, a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és az egyéni cég kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be beadványokat (így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is). Ha Önnek elektronikusan kell eljárnia, de nincs elektronikus aláírása, ilyennel rendelkező jogi képviselőt kell meghatalmaznia az eljárásra. A jogerős fizetési meghagyás ugyanolyan hatállyal bír, mint egy jogerős bírósági ítélet. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, a követelés azonnal végrehajthatóvá válik.
Hogyan zajlik mindez? Az eljárást kezdeményező személy (magánszemély, civil szervezet, cég, társasház stb.) kérelme alapján a közjegyző fizetési meghagyást bocsát ki az adós (kötelezett) címére. Ha az adós a küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását. Ezzel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak.
Ha a kötelezett nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A közjegyző – a jogosult kérelmére – a jogerős fizetési meghagyás alapján elrendelheti a végrehajtást. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.
Mi az első lépés? Az eljárás megindításáért közjegyzőhöz kell fordulni: Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak bármelyik közjegyzőnél papíralapon előterjeszthetik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon. Az űrlapok elérhetők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán ide kattintva.
A cégek és más jogi személyek (például egyesület, alapítvány), továbbá ha jogi képviselővel jár el a jogosult (akár a magánszemély vagy a társasház is), a kérelmüket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. A kérelmet ebben az esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara erre szolgáló honlapján kell benyújtani. Az elektronikusan kitöltött űrlapot minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
Mikor indul meg az eljárás és mikor ér véget? Ha a közjegyző mindent rendben talál, a papíralapon előterjesztett kérelem alapján 15 naptári napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Amennyiben a kötelezett nem vitatja a követelést, illetve nem veszi át azt (azaz a posta „nem kereste” jelzéssel küldi vissza az iratot, vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, végrehajthatóvá válik, és akár néhány héten belül a pénzéhez juthat a kérelmező. Ha viszont a kötelezett vitatja a fizetési meghagyásban foglalt követelést, akkor perré alakul az eljárás. Ebben az esetben a jogosultnak be kell nyújtania a bírósághoz az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, valamint meg kell fizetnie a peres eljárás illetékét.
Mi történik, ha jogerőssé válik a fizetési meghagyás? A jogerős fizetési meghagyás alapján – ha az adós időközben nem vagy csak részben teljesített – a jogosult kérheti a közjegyzőtől a végrehajtás elrendelését. A végrehajtási kérelmet csak annál a közjegyzőnél lehet előterjeszteni, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. A végrehajtási kérelemnek is van kötelező formanyomtatványa, amelynek papíralapú változata szintén bármelyik közjegyzőtől igényelhető és letölthető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról is.
Mennyibe kerül a fizetési meghagyásos eljárás? A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárási díj mértéke a követelés (több követelés esetén a követelések) összegének a 3 %-a, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 300 000 Ft. A külföldi pénznemű követelésnek a benyújtás napján érvényes jegybanki középárfolyamon számított forintértéke után kell a díjat megfizetni. A végrehajtási kérelem is díjköteles, a végrehajtandó követelés (járulékok, tehát kamat, eljárási díjak stb. nélkül számított) értékének 1%-a, de minimum 5 000 Ft, legfeljebb pedig 150 000 Ft. Az eljárási költségek általában (az esettől függően) az adósra háríthatók. A díjak megfizetésének a módja elektronikus beadásnál átutalással, bankkártyával kezdeményezett fizetéssel, papíralapon történő benyújtásnál csekkel történik. A szükséges csekkek a közjegyzői irodákban elérhetőek.
Melyik közjegyzőhöz fordulhat? Bármely közjegyzőhöz fordulhat, ha szeretne fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtani, javasoljuk, hogy keresse az Önhöz legközelebbi közjegyzői irodát. Az elektronikus iratbeadásra köteles személy nem választhat közjegyzőt, hanem az elektronikus kérelem benyújtását követően a MOKK elektronikus rendszere egy meghatározott algoritmus alapján szignálja ki „véletlenszerűen” a kérelmet egy közjegyzőhöz.
Általános tudnivalók a fizetési meghagyásos eljárásról Az elektronikus fizetési meghagyás a követeléskezelés vagy a pénzbehajtás legegyszerűbb és leggyorsabb jogi útja. A 2009. évi L. törvény megteremtette az elektronikus ún. “fmh” eljárás lehetőségét. A leggyorsabb és leginkább költségkímélő megoldás követelésének érvényesítésére az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás. Ellentmondás hiányában hónapokig tartó bírósági eljárás nélkül, akár három hét alatt jogerős végzéshez juthat. Ezen kívül elektronikus úton egyszerűen indítható végrehajtási eljárás, ami szintén könnyíti ezt a peren kívüli eljárást. A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus közokiratként kerül kiállításra. Ha az adós a fizetési meghagyásnak ellentmond, akkor az ügy perré alakul. A bíróságok 2-3 hónapon belül kitűzik a tárgyalást 2010. július 1-től kizárólag fmh eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó. Ha a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A korábbi szabályozás szerint a bíróságok feladatkörébe tartozott a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elintézése. Ez hosszadalmasabbá tette az eljárást, hiszen már a kérelem benyújtására való felkészüléskor minden egyes iratot több példányban le kellett másolni, a kérelmet postai úton, vagy személyesen kellett benyújtani a bírósághoz, ahol a kézi feldolgozás után hetek múlva, nem ritkán több mint egy hónap múlva került a bíró elé a kérelem. 2010. július 1-től azonban közjegyzői hatáskörbe került az eljárás, egyúttal még fontosabb újítás, hogy az elektronikus eljárásban három napra csökkent a kérelem elbírálásának határideje. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az egymillió forintot meghaladó követelések esetén is legjobb megoldás az elektronikus fizetési meghagyás. Az eljáró ügyvéd összeállítja a kérelmet, és elektronikus aláírásával ellátva nyújtja be a Magyar Országos Közjegyzői Kamara e-fmh rendszerébe. A közjegyző három napon belül intézkedik az ügyben, a kötelezettnek postai úton kézbesíti a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet. Amennyiben a kötelezett részéről ellentmondás nem érkezik, úgy a követelést végrehajthatóvá nyilvánítja. A fizetési meghagyásos eljárásért eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb 300 000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeit, azaz minden felmerült költséget (beleértve az ügyvédi díjat is) köteles megtéríteni a jogosultnak, ezek a költségek ugyanis a végrehajtható meghagyás részévé válnak. Amennyiben a kötelezett nem teljesít önként, a végrehajtás elrendeléséért díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő megelőlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani. A követelés alapjául szolgáló minden iratot (pl. szerződés, számla, tartozás elismerő nyilatkozat stb.) gyűjtsön össze, beleérte a kötelezettnek esetleges küldött felszólításokat is. Ha nincsen semmilyen írásos bizonyítéka, ilyen esetben egyéb bizonyítékok (pl. tanú) segíthetik az igényérvényesítést.
Optimális esetben tehát, ha a kötelezett átveszi a közjegyzőtől érkező levelet, körülbelül három hét alatt jogerős fizetési meghagyás lehet az Ön kezében. Ha a kötelezett nem veszi át a küldeményt, úgy az eljárás késedelmet szenvedhet, azonban ez nem jelenti azt, hogy ebben az esetben ne lehetne jogerős a fizetési meghagyás, ugyanis a postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a közjegyzőhöz “nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtási lap elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít. A végrehajtás tipikusan az adós bankszámlájára vezetett inkasszóval kezdődik, de az adós bármely vagyona végrehajtás alá vonható az eljárást szabályozó törvényi feltételekkel. Nem érvényesíthető a követelés fizetési meghagyás útján, ha még nem lejárt követelésről van szó, vagy ha nem pénzbeli követelésről van szó. Akadály az is, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, idézési címe. Egyéb jogos eszközök lehetnek az igényérvényesítésre az ügyvédi felszólító levél, peren kívüli megállapodás, peres eljárás, vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése. A személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás nagy összegű követelések esetén az esetek nagyobb részében polgári peres eljárássá alakul át, mivel ebben az esetben az adósok általában a fizetési meghagyás ellen ellentmondással élnek. Ekkor elkezdődhet a hosszabb ideig elhúzódó polgári per. A fizetési meghagyásos eljárás kisebb összegű követelés, vagy követelések esetén jelentősen hatékonyabb, különösen abban az esetben, ha a követelés jogilag alátámasztott, tehát szerződés, befogadott számla tartozik hozzá.