ELÉVÜLÉS

Ügyvédet keresek

Jogvesztő a határidő, amikor az előírt határidő eltelte után maga a jogosultság vagy követelés megszűnik.  Az elévülés a jogosultság bírósági úton történő érvényesíthetőségének megszűnése: azaz a jogosultság vagy követelés továbbra is fennmarad csak bírósági érvényesíthetősége szűnik meg.

A KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSI IDEJE A POLGÁRI JOG SZERINT:

Általános elévülés:   5 év

1.) 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.)

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. (befizetési határidő)
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.

2.) 2013.évi V.törvény ( új Ptk.)

6:22.§ (1) [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a Ptk. diszpozitív szabályozásából következik, hogy nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésükben eltérjenek a Ptk. szabályaitól, pl. az írásbeli felszólításhoz is fűzhetnek elévülést megszakító joghatást.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)

1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

50. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

Ebből következik, hogy a 2013.03.15-ét megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni.

A 2014.03.15 előtt kötött szerződések esetében az rPtk. szerint az engedményezésről szóló értesítés is megszakítja az elévülést:

328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).
329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.
(2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.

2014.03.15-től kötött szerződések esetében azonban ez már nem elévülést megszakító tényező!

A fentiektől eltérő speciális szabály irányadó a közüzemi tartozásokra, és az alábbiakban felsoroltakra:

1.) Áram: 2 év az elévülés (2019.01.01-től 3 év az elévülés!)

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.)

60. § (3) A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

63.§ (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. (hatályos: 2011.X.1.-től)

A 2007.évi LXXXVI. törvény ugyan 2007.07.2-től hatályos, de az elévülésre vonatkozó 60.§ (3) és 63.§ (3) bekezdései egy későbbi törvénymódosításnak köszönhetően csak 2011.03.30-án léptek hatályba. A 2011.03.30. napjánál korábbi követelésekre az 5 éves elévülési idő vonatkozik!

2018.12.19-től hatályos:

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.)

63.§ (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

2023.09.01-től hatályos: 2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.) 63.§ (3) à Hatályon kívül helyezte a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXIX. Törvény 3.§ (15) bekezdésének b) pontja.

Mivel 2023.09.01-től törvény, vagy egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik a 2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.) hatálya alá tartozó követelések elévüléséről, azokra ettől az időponttól kezdve az általános 5 éves elévülési idő vonatkozik.

2.) Földgáz: 2 év az elévülés  (2019.01.01-től 3 év az elévülés!)

2008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)

28/A.§ (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. (hatályos: 2011.XI.1.-től)

A 2008. évi XL. törvény ugyan 2008.06.25-től hatályos, de az elévülésre vonatkozó 28/A .§ -egy későbbi törvénymódosításnak köszönhetően csak 2011.11.01-én lépett hatályba. A 2011.10.01-nél korábbi követelésekre az 5 éves elévülési idő vonatkozik!

2018.12.19-től hatályos:

2008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)
28/A.§  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.  

2023.09.01-től hatályos:

2008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)
28/A.§ (6) à Hatályon kívül helyezte a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXIX. Törvény 4.§ (4) bekezdése.

Mivel 2023.09.01-től törvény, hogy egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik a 2008.évi XL. törvény a földgázellátásról  (Get.) hatálya alá tartozó követelések elévüléséről, azokra ettől az időponttól kezdve az általános 5 éves elévülési idő vonatkozik.

3.) Víz: 4 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgtv.)

44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Lásd még a 16.) pontot!

4.) Távhő: 5 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (Tszt.)

3. § E törvény alkalmazásában q) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg. A törvény nem tartalmaz speciális elévülési szabályt.
Lásd még a 16.) pontot!

5.) Szemétszállítás: 4 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht.)

52. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás, amelynek adók módjára való behajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az adóhatóság jár el. [Ht. 68. § (1) bek. és 69. § (4a) bekezdés] 1990. évi C. törvény
12. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.
Lásd még a 16.) pontot!

6.) Közös költség: általános elévülési idő – 5 év

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.):

A Társasházi Törvény közös költség tekintetében kimondja, hogy a közös költség fogalma a számviteli szabályok szerint értelmezendő, a közös költség a lakások tulajdonosait terheli, tulajdoni hányaduk arányában. Mivel a törvény vagy egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) hatálya alá tartozó követelések elévüléséről, azokra az általános 5 éves elévülési idő vonatkozik.

7.) Internet, telefon, tv. : 1 év az elévülés

2003.évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)

143.§ (2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. (hatályos: 2012.XI.17.-től)

Bár az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, de ez csak a hírközlési szolgáltatásra (pl. előfizetés, vagy hűségidő miatti követelés) valamint a kötbérre vonatkozik, Ha termékértékesítéssel (pl. részletre történő készülékvásárlás) kapcsolatos a követelés, arra az 5 éves elévülési idő vonatkozik! Azonban ha a készüléket azért kapta, -akár részletfizetéssel, vagy esetleg a listaárnál kedvezőbb áron- mert hűségidőt vállalt, akkor a készülék árának meg nem fizetéséből eredő követelésnek és az erre számított esetleges kötbérnek szintén 1 év az elévülése.

8.) Parkolási díj és pótdíj tartozás: 1 év az elévülés

Az egyes események elévülési határideje (ameddig a jogi eljárást meg kell indítani) a 2006. december 22 előtti ügyek esetében 2007. december 22, a későbbi ügyek esetében pedig egy év.

1988 évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv) 15/C . § (3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

Figyelem! – jogvesztő határidő! 15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.

Azonban!  15/D. § (2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre. (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

9.) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról

3. § (2) A személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.

10.) Vasúti személyszállítás szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről
89. § (2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg: b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK Rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről Továbbá az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782 Rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (átdolgozás)

60. cikk. (2) A szállítási szerződésből eredő egyéb kereseti jogok egy év alatt évülnek el. Az elévülési idő azonban két év olyan kár megtérítésére irányuló kereseti jog esetében, amely akár a károkozás szándékával, akár gondatlanul, de a kár lehetséges bekövetkezésének a tudatában elkövetett cselekményre vagy mulasztásra vezethető vissza. (3) A (2) bekezdés szerinti elévülési idő a kereseti jogok tekintetében elkezdődik: c) az utasok szállítására vonatkozó minden más esetben a menetjegy érvényessége lejártának a napján. Az elévülési idő kezdő napja az elévülési időbe nem számít bele.

Az EU-s rendelet közvetlenül, a nemzeti jogba történő átültetés nélkül alkalmazandó. (Sőt, kifejezetten tiltott rendeletet "átültetni". ) Az ombudsmannak is volt ezzel a kérdéssel kapcsolatban kb. 8-10 éve egy vizsgálata.

2013.02.28-ig hatályban levő a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet 3. § (2) bekezdésében is 1 év volt a meghatározott elévülési idő.

A térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 195/2016. (VII. 13.) Korm. Rendelet alapján a vasúti személyszállítás fogalomkörébe tartozik a metró is.

A MÁV-HÉV HELYIÉRDEKŰ VASÚT Zártkörűen Működő Részvénytársaság Személyszállítási Üzletszabályzata IV.2. pontja alapján:
„Az elévülési idő a személyszállítási szerződés esetén egy év.” https://www.mav-hev.hu/sites/default/files/2022-08/SZ%C3%9CSZ%202022.08.01-t%C5%91l.pdf A Budapesti Közlekedési Központ 2019.06.02-ig hatályos Üzletszabályzata V.4.1. pontja értelmében a közösségi közlekedés utazási feltételeinek be nem tartása miatt kiszabott pótdíj elévülési ideje személyszállítás esetén ugyancsak egy év.

► Személyszállítás esetén az elévülési idő egy év. -2018.04. hó

• A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános elévülési időként öt évet jelöl meg. Azonban megengedi ettől eltérő idő megállapítását is.
• Maga a Ptk. is szab meg ilyeneket. Például: kellékszavatossági igény esetén egy év; a fuvarozási szerződés alapján támasztható igények - a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – szintén egy év; bűncselekménnyel okozott kár öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül, stb.
• A Ptk. megengedi, hogy egyéb jogszabályok öt évnél rövidebb elévülési időt állapítsanak meg.
• Egyéb jogszabály alapján, személyszállítás esetén, az elévülési idő egy év, ezt közlik is a BKK üzletszabályzatában.

- A pótdíjra vonatkozóan a BKV üzletszabályzatában az szerepel, hogy a pótdíjazási tevékenységet 2012. május 1-jétől a közlekedésszervező végzi. Az ettől az időponttól kezdődően keletkezett pótdíjkövetelések beszedését a közlekedésszervező bonyolítja le, amelynek részletes szabályait a BKK Zrt. Üzletszabályzata tartalmazza. (Egyébként, a jegy- és bérletellenőrzést is a BKK végzi.)

- A BKK üzletszabályzata pedig ezt tartalmazza: „A BKK a pótdíjazással kapcsolatos adatokat a követelések lezárását követően utólagos ellenőrzés, illetve adminisztrációs feladatok ellátása céljából 30 napig még kezelheti. A pótdíjazottak személyes adatait, az adatvédelmi előírások betartásával tárolhatja a mindenkori elévülési időn belül, Az elévülési idő a személyszállítási szerződés esetén egy év, erre tekintettel a BKK egy éven belül érvényesíthet igényt az utassal szemben.”

11.) Úthasználati pótdíj tartozás (autópálya matrica): 2 év az elévülés

1988 évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

33/B. § (5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. (5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

12.) Gépjármű kötelező felelősségbiztosítások (KGFB): 5 év az elévülési idő

A kötelező biztosítást érintő keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el. A Ptk. 324. §. (1) bek. szerint a kártérítési követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Azonban a törvény az átlagosnál rövidebb elévülési határidőt szab az ún. veszélyes üzem működéséből eredő kár megtérítése iránti követelések érvényesítésére, e követelések három év alatt évülnek el.

13.) Fedezetlenségi díj: 5 év az elévülési idő

Viszont a MABISZ állásfoglalás szerint se méltányosság nincs, se elévülése nincs. A fedezetlenségi díjfizetésre (MABISZ díj) részletfizetést adhat a biztosító, ha a díjjal nem fedezett időtartam meghaladja a 120 napot.

14.) Biztosítási káresemények: Az általános elévülési idő 5 év.

A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károknál a kártérítési követelés elévülése három év, de 5 év legalább, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, illetve bűncselekménnyel okozták, a bűncselekménnyel okozott kár öt éven túl sem évül el, mind-addig, ameddig a bűncselekmény büntethetősége nem évül el.

A Ptk. viszont úgy módosult, hogy bár az egy év elévülési határidő megmaradt, ám a kártérítési igény elévülése a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belül akkor is megtörténik, ha közben bármiféle levélváltás történik, vagy bármiféle iratanyag beszerzése van folyamatban. Ez most már nem szakítja meg a folyamatot, s anélkül, hogy szándékosságot próbálnánk feltételezni a biztosítók oldaláról, vitathatatlan és tényként megállapítható, hogy akár érdeke is fűződhet egy biztosítónak ahhoz, egy éven túl csússzon a kárrendezés, mert ekkor már nem áll be a fizetési kötelezettség. Egyetlen egy mentesülési lehetőség van a kártérítési igény elévülése alól, ha egy éven belül keresetet nyújtanak be az illetékes bírósághoz a kártérítési igénnyel kapcsolatosan. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy mondjuk a 11. hónapban megtegyük ezt a lépést. Hiszen, ha addig nem rendeződött az ügy, akkor egy hónap alatt aligha fog. Gyorsan el kell dönteni, hogy perre megyünk vagy sem!

15.) Az adó megállapításához való jog: 5 év az elévülés

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

164. § (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

2018.01.01-től hatályos:
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése] (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása] (1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

16.) Adótartozás végrehajtásához való jog: 4 év az elévülés

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164. § (6) Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

2018.01.01-től hatályos:

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról 1. § (3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azon köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak és egyéb tartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (a továbbiakban: adók módjára behajtandó köztartozás).

19. § (1) A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
(2) A bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés benyújtását követő napon újból megkezdődik.
(4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(9) A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

17.) Az EU által jogtalan állami támogatásnak minősített összeg utólagos visszakövetelése 10 év.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 99. §-a alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre. (2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

2018.01.01-től hatályos:
2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

115. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Európai Bizottság által hozott, tiltott állami támogatás visszafizettetését elrendelő döntése alapján az Áht. szerint indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre. (2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Bizottság visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés véglegessé válásától, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

18.) Munkajog:  3 év az elévülés

2012.évi I. törvény (Mt.)
286. § (1) A munkajogi igény három év alatt évül el.
(2) A bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

19.) Kellékszavatossági határidő (hibás teljesítés esetén) - 1 év az elévülés

20.) Veszélyes üzemből eredő (veszélyes üzem többek között a gépjármű) kártérítés - 3 év az elévülés

21.) Fuvarozóval szembeni ) - 1 év az elévülés

22.) Fizetési meghagyás: jogvesztő határidő – 10 év

2009. évi L. törvény (Fmhtv.)

52. § (5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E rendelkezés nem érinti a végrehajtási jog elévülését.

23.) Végrehajtási eljárásban:  elévülési idő - mint a követelés alapjául szolgáló jogviszonyban

1994.évi LIII. törvény (Vht.)
57.§ (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. (3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a Ptk. diszpozitív szabályozásából következik, hogy nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésükben eltérjenek a Ptk. szabályaitól, pl. az írásbeli felszólításhoz is fűzhetnek elévülést megszakító joghatást. Ehhez képest a Vht. 57. §-ában írtak kógens szabályok, melyből az a következtetés vonható le, hogy a végrehajtási jog elévülésének megszakítására kizárólag a végrehajtási cselekmények vezethetnek, e szabálytól a felek nem térhetnek el írásbeli megállapodásukban, szerződésükben sem.

A végrehajtási lapon szerepel a követelés lejárata, amitől számítható az ügyben adott elévülési idő. Ha a költséget a végrehajtást kérő nem fizeti meg a végrehajtónak, a végrehajtás szünetel, egy év elteltével pedig megszűnik.

Fontos: A végrehajtási eljárás szünetelése alatt a követelés végrehajthatósága elévülhet!

52. § A végrehajtás szünetel, ha e) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte meg

54. § (1) A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. § c) pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz, e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte, (3) Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

FIGYELEM! NAGYON FONTOS:

- az elévülést a legkülönbözőbb féle ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK MEGSZAKÍTJÁK, így annak ismerete, hogy a kérdéses ügyben történt-e ilyen cselekmény, az elévülés ügyének szempontjából döntő fontosságú, ezért mielőtt bármilyen ügyben elévülésre hivatkozik, KÉRJE KI -HOZZÁÉRTŐ!- JOGÁSZ / ÜGYVÉD VÉLEMÉNYÉT!

- az elévülés szempontjából kiemelendő még a nyugvás. Ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse a követelést, akkor vele szemben méltánytalan lenne, ha kizárnák az igényérvényesítésből. Ezért, ha valaki menthető okból nem tudott igényt érvényesíteni, akkor a rendkívüli körülmény elmúlása után 1 éven belül (ha az elévülési idő 1 év vagy 1 évnél rövidebb, akkor 3 hónapon belül) még megteheti. A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie: pl. nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul, stb. - a polgári eljárásokban az elévülést a Ptk. alapján a bírósági vagy hatósági eljárásban

-jogszabályban meghatározott kivételekkel- hivatalból nem veszik / nem vehetik figyelembe, ezért annak tényállása esetén az érdekelt félnek KELL RÁ HIVATKOZNI! - ha a jogosult a jogszabályban meghatározott idő alatt nem érvényesíti az igényét, és a jogszabály jogvesztést nem mond ki, a követelés a jogszabályban meghatározott idő elteltével elévül. Ez azt jelenti, hogy a követelést bírósági úton ugyan nem lehet érvényesíteni, maga a követelés azonban nem szűnik meg. - a legfontosabb kérdés az elévüléssel kapcsolatban: az elévüléssel NEM SZŰNIK MEG A KÖVETELÉS. Egyszerűen bírói úton nem tudják érvényesíteni, abban az esetben ha a kötelezett hivatkozik rá. Azonban, ha erre a kötelezett nem hivatkozik, akkor végrehajtást is lehet kérni rá, valamint a kifizetett -de korábban elévült

- KÖVETELÉS ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSÉT NEM IS LEHET VISSZAKÖVETELNI. Az elévült tartozás kifizetése tehát nem tartozatlan fizetés, annak megfizetését a szolgáltató továbbra is követelheti, és saját hatáskörben az újabb szolgáltatói szerződés megkötését is megtagadhatja, ill feltételekhez kötheti.

A honlapon közzétett írások, egyéb szövegek és adatok a T. Olvasók tájékoztatását szolgálják, amelyek semmiképpen sem minősíthetők szerződési ajánlatnak, jogi tanácsadásnak vagy bármely más, a "Jogorvost" bármire is kötelező jogi aktusnak.
A "Jogorvos" törekszik a közzétett írások és egyéb szövegek naprakész állapotának fenntartására, ezek abszolút pontosságát azonban nem tudja garantálni. Ezért a "Jogorvos" a naprakészség hiánya, avulás, pontatlanság, adateltérés vagy adathiba miatt beálló esetleges károkért felelősséget nem vállal.