DEVIZÁSOKNAK

Összefoglaló – C-630/23 EUB ítélet devizahiteles szerződések ügyében
Az EU BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
a C‑630/23. sz. ügyben
2025. április 30.
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:

e rendelkezés nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a devizában nyilvántartott olyan lízingszerződés, amely az e devizához kapcsolódó árfolyamkockázatot az érintett fogyasztóra hárító kikötés mint tisztességtelen kikötés elhagyása folytán érvénytelenné vált, az első rendelkezés értelmében „a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”, ha e szerződés olyan nemzeti jogszabály hatálya alá tartozik, amely az ilyen szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként azt írja elő, hogy e fogyasztót kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatásai alól kell teljes mértékben mentesíteni, miközben e szerződés többi elemének érvényessége és kötelező jellege fennmarad. Ilyen esetben, mivel az említett szerződés az említett kikötés kihagyásával nem teljesíthető, az említett rendelkezések azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását írják elő, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.
🔍 Alapkérdés és az ítélet lényege:

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a Kúria kérésére értelmezte a 93/13/EGK irányelvet. A fő kérdés az volt, hogy érvényes maradhat-e egy devizahiteles szerződés, ha abból a fogyasztóra tisztességtelenül hárított árfolyamkockázat kikötését eltávolítják. Az EUB válasza egyértelmű: nem maradhat érvényes. Ha a tisztességtelen kikötést eltávolítják, és a szerződés így nem teljesíthető, akkor a teljes szerződés érvénytelen.
⚖️ Gyakorlati következmények a magyar jogra nézve:

- Szinte minden devizahiteles szerződés érvénytelen lehet, ha a bíróság megállapítja, hogy az árfolyamkockázat (vételi/eladási árfolyam) kikötése nélkül a szerződés nem teljesíthető.
- Az árfolyamrés (indexálási mechanizmus) kiesése miatt az összes deviza alapú szerződés érvénytelen.
- A DH-törvények (forintosítás, érvényessé nyilvánítás stb.) alkalmazása nem megengedett, ha azok módosítják a tisztességtelen feltételeket – ez ugyanis a szerződés tartalmi újraírását jelenti, amit az uniós jog kifejezetten tilt.
- A szerződés nem egészíthető ki sem más nemzeti jogszabállyal (pl. MNB árfolyam alkalmazásával), sem bírói kreativitással. Ha a kikötés kiesik, az egész szerződés érvénytelen.

FONTOS!

Az árfolyamrés alkalmazása miatt bekövetkezett semmisség jogkövetkezménye, hogy a szerződés alapján nem jön létre érvényes jogviszony, így annak részeként az árfolyamkockázat sem állapítható meg. Mivel a szerződés érvénytelen, az indexálási (átváltási) mechanizmus sem érvényesülhet, ennélfogva a fogyasztót semmiféle árfolyamkockázat nem terhelheti. A nem létező kockázatról a fogyasztót nem lehet megfelelően vagy nem megfelelően tájékoztatni. Következésképpen, az árfolyamrésre alapított semmisség esetén az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség tárgytalanná válik.

- A fogyasztó kizárólag a felvett tőkét köteles visszafizetni, sem kamatot, sem költséget nem követelhet a bank, mivel a hitelező jogalap nélkül gazdagodott.
- A fogyasztónak döntési joga van: ő nyilatkozhat, kívánja-e a szerződés érvénytelenítését. Ha igen, akkor a bíróság nem hagyhatja hatályban.
- Nincs végrehajtás.
- A faktor cégek (követeléskezelők) nem jogosultak semmire, az általuk indított perek elutasíthatók.
- Kártérítési perek indulhatnak azon személyek ellen, akik a tisztességtelen rendszert fenntartották vagy alkalmazták.
- Az ítélet visszaható hatállyal értelmezendő: nemcsak a jövőre nézve, hanem minden hasonló ügyre alkalmazható.
🚫 A korábbi magyar joggyakorlat elutasítva:

- Az olyan bírói gyakorlat, amely megpróbálta a szerződést érvényesnek vagy hatályosnak minősíteni a tisztességtelen kikötés elhagyásával, ellentétes az uniós joggal.
- A 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE határozatok több pontja nem alkalmazható tovább.
- Az EUB kimondta: a nemzeti bíróságok kötelesek figyelmen kívül hagyni a Kúria joggyakorlatát, ha az ütközik az uniós irányelvvel.
- Az állam és a bankok lehetnek kártérítési felelősséggel a jogfosztás miatt.
🧠 Záró gondolat:

Az ítélet radikálisan új alapokra helyezheti a devizahiteles perek magyarországi jogi kezelését. A bíróságoknak az uniós jog elsőbbsége alapján szükség esetén szembe kell menniük a magyar joggyakorlattal. A fogyasztóvédelmi elvek és az eredeti állapot helyreállításának követelménye mostantól közvetlenül érvényesítendő a hazai bíróságokon.
Az EUB ítéletben foglaltakat csak akkor lehet "érvényesíteni", alkalmazni, ha perben a bíróság deklarálja a szerződés teljes érvénytelenségét.

--


Tudjon meg többet:



C-139/22. sz. ügy
A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2023. szeptember 21.
AM és PM kontra mBank S.A.
Sąd Rejonowy dla Warszawy - A Śródmieścia w Warszawie (Lengyelország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Devizaalapú jelzáloghitel – Az átváltási feltétel tisztességtelen jellege értékelésének szempontjai – A jogellenesnek ítélt általános szerződési feltételek nemzeti nyilvántartása – Tájékoztatási kötelezettség.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62022CJ0139&qid=1704795972786


C-520/21. számú ügy –  a fogyasztói jelzáloghitel-szerződés általános szerződési feltétel(ek) tisztességtelenségéből eredő érvénytelenségének jogkövetkezményei (2023. június 15.)

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62021CJ0520&qid=1704793714129


A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2022. szeptember 8.
E.K. és társai kontra D.B.P. és M.
A Sąd Rejonowy dla Warszawy - Śródmieścia w Warszawie (Lengyelország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek.
Előzetes döntéshozatal – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése – Jelzáloghitel‑szerződések – Szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából eredő joghatások – Elévülés – A tényleges érvényesülés elve.
C-80/21 és C-81/21. sz. egyesített ügyek.

Ha a fogyasztói szerződés valamely tisztességtelen kikötésének érvénytelensége a szerződés egészének semmisségét eredményezi és a fogyasztó, miután tájékoztatták a szerződés semmisségének következményeiről, e következményeket elfogadta, a nemzeti bíróság nem jogosult a tisztességtelen kikötést a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesíteni.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62021CJ0080&qid=1704793934052


C-472/20. sz. ügy. A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2022. március 31.
Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. kontra PN.
A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – Tisztességtelen feltételek – Kölcsönszerződések – Devizában nyilvántartott, nemzeti pénznemben visszafizetendő kölcsön – Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel – A szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó feltétel tisztességtelen jellege – Joghatások – A szerződés semmissége – A fogyasztót érő súlyos sérelem – A 93/13 irányelv hatékony érvényesülése – A legfelsőbb szintű bíróság nem kötelező erejű állásfoglalása – Annak lehetősége, hogy a felek számára visszaállítsák azt a helyzetet, amelyben akkor lettek volna, ha e szerződést nem kötötték volna meg.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62020CJ0472&qid=1704794044138


C-776/19–C-782/19. sz. egyesített ügyek.
VB és társai kontra BNP Paribas Personal Finance SA és Procureur de la République.
A tribunal de grande instance de Paris (Franciaország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek.
Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Devizában (svájci frank) nyilvántartott jelzálogkölcsön‑szerződések – Elévülés – A 4. cikk (2) bekezdése – A szerződés elsődleges tárgya – A kölcsönfelvevőt árfolyamkockázatnak kitevő szerződési feltételek – Az érthetőség és az átláthatóság követelménye – Bizonyítási teher – A 3. cikk (1) bekezdése – Jelentős egyenlőtlenség – 5. cikk – A szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazása – A tényleges érvényesülés elve.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62019CJ0776&qid=1704796187376


C-670/20. számú ügy – a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésbe foglalt, a kölcsönfelvevőt árfolyamkockázatnak kitevő kikötések átláthatóságára vonatkozó követelmény terjedelme (2021. december 6.)

Egy devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében, amely a fogyasztót árfolyamkockázatnak teszi ki, nem felel meg az átláthatóság követelményének az, ha az e fogyasztóval közölt információk azon a feltételezésen alapulnak, hogy a kölcsön pénzneme és a fizetés pénzneme közötti átváltási arány e szerződés teljes időtartama alatt stabil marad. - A fogyasztó azon nyilatkozata, amely szerint teljes mértékben tudatában van a devizában nyilvántartott kölcsön felvételéből eredő lehetséges kockázatoknak, önmagában nem lehet hatással annak értékelésére, hogy ez az eladó vagy szolgáltató eleget tett e az említett átláthatósági követelménynek. - Ha a kockázatfeltáró tájékoztatásban nem szerepel a kölcsönfelvevőt kifejezetten arról tájékoztató szöveg vagy magyarázat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések különös kockázatokkal járnak, megerősítheti, hogy az átláthatóság követelménye nem teljesül.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62020CO0670&qid=1704794398232


C-932/19. számú ügy (2021. szeptember 2.) – a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt, árfolyamrés alkalmazását előíró általános szerződési feltételek tisztességtelenségének jogkövetkezményei nem ellentétes az Európai Unió jogával az a magyar ítélkezési gyakorlat, mely az árfolyamrés alkalmazását eredményező feltételek tisztességtelenségére hivatkozva – a szerződés ebből eredő részleges érvénytelenségének jogalkotás általi, általános jellegű orvoslása és a fogyasztót az ezen tisztességtelenségből eredően ért kár megtérítését követően – akkor sem tartja lehetségesnek a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítását, ha ez állna a fogyasztó érdekében. - A nemzeti bíróság nem köteles a fogyasztó kérelmére megállapítani a szerződés - tisztességtelenségből eredő – teljes érvénytelenségét, ha egyrészt a nemzeti jog által előírt szempontok alapján a szerződés a tisztességtelen szerződési feltételek elhagyása esetén is teljesíthető marad, másrészt pedig a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásából a fogyasztót ért károk orvosolhatók.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62019CJ0932&qid=1704794471761


C-609/19. számú ügy (2021. június 10.) - a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt, a törlesztések és az árfolyam-különbözet elszámolására vonatkozó és az árfolyam-kockázatot teljes mértékben a fogyasztóra hárító feltételek tisztességtelensége

Egy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés nem felel meg az átláthatóság követelményének, ha:

  • a fogyasztóval közölt információk – még ha jelentős mennyiségűek is – azon a feltételezésen alapulnak, hogy a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás a szerződés teljes időtartama alatt stabil marad,
  • a szolgáltató nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamváltozásra esetlegesen kiható gazdasági háttérről, így a fogyasztó számára nem tette lehetővé, hogy konkrétan megértse azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön felvétele esetlegesen súlyos következményekkel járhat a pénzügyi helyzetére, illetve
  • ha a szerződésben nem szerepel a kölcsönfelvevőt kifejezetten arról tájékoztató szöveg vagy magyarázat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés különös kockázatokkal jár (kockázatfeltáró tájékoztatás).


Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62019CJ0609&qid=1704794639587


C-269/19. számú ügy –  a változó kamatláb meghatározásának mechanizmusát rögzítő feltételek tisztességtelen jellegének jogkövetkezményei fogyasztói kölcsönszerződés esetén (2020. november 25.)

Ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltétel(ek) elhagyása után, és nem létezik a tisztességtelen feltétel helyettesítésére alkalmas diszpozitív nemzeti rendelkezés, továbbá amennyiben a fogyasztó nem fejezte ki a tisztességtelen feltételek fennmaradására irányuló szándékát, és a szerződés megszüntetése őt különösen hátrányos következményeknek tenné ki, a nemzeti bíróságnak a felek jogai és kölcsönös kötelezettségei közötti tényleges egyensúly helyreállítása céljából minden ahhoz szükséges intézkedést meg kell tennie a belső jogának egészére figyelemmel, hogy a fogyasztót meg lehessen menteni a szerződés megdőléséből eredő hátrányos következményektől. A bíróság hatásköre ugyanakkor nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés megsemmisítése válthat ki.

Tudjon meg többet: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A62019CA0269&qid=1704794910421


Hozzon létre weboldalt vagy webáruházat a Mozello segítségével.

Gyorsan, egyszerűen, programozás nélkül.
Visszaélés jelentése Bővebb információ